Az alábbi történettel az édesanyákat és nagymamákat szeretném köszönteni! De azt is remélem, hogy sokan elgondolkoznak üzenetén!
Egy édesanya írta: "Egy a városházára kellett mennem ügyet intézni. A hivatalnok nyilvánvalóan egy karrierista nő volt. Magabiztosan, hatékonyan dolgozott... "Mi a foglalkozása?" - kérdezte tőlem. Mi késztetett arra, hogy ezt mondjam? Nem tudom. A szavak egyszerűen kibuggyantak belőlem.
"Gyermekfejlődési és emberi kapcsolatok területén dolgozom társkutatóként."
A hivatalnok abbahagyta pillanatnyi munkáját, golyóstolla megállt a levegőben. Felnézett, mint aki rosszul hallott. Megismételtem a titulust lassan, kihangsúlyozva a leglényegesebb szavakat. Aztán csodálkozva láttam, hogy ezt mind leírta, nagy fekete betűkkel a hivatalos kérdőívre.
"Megkérdezhetem," - mondta a nő érdeklődve, - "egészen pontosan mit jelent a munkája?" Hűvösen, az izgalom legkisebb jele nélkül a hangomban, szinte kívülről hallottam, amint így válaszolok: "Folyamatos kutatási programban veszek részt (melyik anya nem) laboratóriumban és terepen is. (Normálisan azt mondtam volna kint és bent). Dolgozom a Felettesemnek (elsőként az Úrnak, aztán egész családomnak), és van már négy kreditem is. (mindegyik lány). Természetesen a munkámhoz tartozó tevékenység igényli a legtöbb figyelmet az ember-szakmákban (melyik anya tagadja?), és gyakran dolgozom 14 órát naponta. Ebben a munkában jóval több a kihívás, mint más, "átlagos" foglalkozásoknál. A jutalom inkább a megelégedettség, mint pusztán a pénz."
Érzékelhetően folyamatosan nőtt az elismerés a hivatalnok hangjában, amint kitöltötte a nyomtatványt. Felállt és személyesen kísért az ajtóig.
Miközben hazafelé vezettem, fényes új karrierem lebegett szemeim előtt. Otthon 13, 7 és 3 éves laborasszisztenseim üdvözöltek. Az emeletről hallottam új (6 hónapos) kísérleti modellünket gyermek-fejlesztési programunkból, amint új hangmintáit próbálgatja. Úgy éreztem, ütést mértem a bürokráciára. Hivatalos feljegyzés készült rólam egy, az emberek számára elfogadhatóbb foglalkozásról. Egy újabb "anya", vagy "anyaság" már nem hangzik elég jól. Micsoda pompás pálya! Különösen, ha van egy titulus is az ajtón.
Netán ez teszi a nagymamákat is "haladó" kutatási munkatárssá a gyermekfejlesztési és emberi kapcsolatok területén, a dédnagymamákat pedig a haladó kutatási munkatársak ellenőreivé? Szerintem igen! Még azt is gondolom, hogy a nagynénik kutatási munkatárs asszisztenssé léphetnének elő."
Köszönjük kedves anyukák és nagymamák, hogy volt elég türelmetek és szeretetetek hűséggel helytállni a "gyermekfejlődési és emberi kapcsolatok területén dolgozó társkutatóként".
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése