Iskolánk igazgató helyettese, Pintér Katalin, egy zseniális előadást készített még a tavalyi március 15-i ünnepélyre. Az előadás annyira jól sikerült, annak ellenére, hogy a hó majdnem tönkretette, hogy az ide ünnepen meg kellett ismételni.
A darab az egykori református iskolában udvarán kezdődött, ahol községünk egyik ovis csoportja adott elő egy népi játékot. Majd a tanító, akit iskolánk tornatanára: Spengler András alakított, felolvasta az 1848-as osztály névsort, a gyerekek pedig eljátszották, hogy ők az egykori diákok. Ekkor érkezik a hír, hogy Pesten kitört a forradalom.
A második jelentben léptünk fel mi, a márciusi ifjak, akik a Pilvax kávéházban politizáltunk. A tavalyi előadásban Jókait az akkori református hitoktató játszotta. Úgy esett, hogy most pedig én alakítottam a nagyszerű író szerepét.
A harmadik jelentben a Landerer nyomdába mentünk, amely az iskola egyik épületének ajtajában volt. Közben az ünneplő közönség is részese lett az eseményeknek, hiszen ők is vonultak velünk, mintha az akkori forradalmi tömeg lennének. Landerert az egyik alsós tanítónőnk férje alakította.
Majd innen mentünk fel iskolánk legimpozánsabb részéhez, a kastély épülethez, amely most a nemzeti múzeumot jelképezte. Itt hangzott el a Nemzeti dal és a 12 pont.
Végül jött a darab utolsó blokkja, ahol egyik tanárnőnk: Egyedné Kamondi Tünde, az egyik iskolásunk, és még egy bácsi egy 1848-as családot alakítottak. Végül iskolás néptáncosaink, és a helyi néptánc együttes szenior tagjai, a Szárazág Néptáncegyüttes tagjai táncoltak.
Az egész ünnepség zárásaként fáklyákkal a kivonultunk a helyi 48-as emlékműhöz, ahol a koszorúzás volt.
Emlékezetes ünnepség volt, és nagyon élveztem is. Volt hangulata az egésznek. Jól volt megismerni a fiúkat, akikkel szerepeltünk, és jó volt jobban beilleszkedni a község közösségébe. Az egész album itt megtekinthető.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése