2012. november 16.

A magyar nyelv ünnepe után...

Kissé késve, mégis beszámolok arról, hogy november 13-án, kedden, a magyar nyelv napjának egyik rendezvényén vehettem részt. Ebből az alkalomból egy érdekes előadást hallgathattunk meg, amelyen Gyimóthy Gábor tartott előadást nyelvünk romlásáról. Az előadás tényleg érdekes volt, és amellett, hogy az előadó jóízű humorral adta elő a témát, nagyon is elgondolkodtató volt, az amit mondott.

Érdekes volt például, hogy a világon 6000 elő nyelv van, a világon élő emberek 98 százaléka azonban ennek csak 4 százalékát beszéli. Érdekes volt azt is hallani, hogy a több nyelven beszélő előadó azt állította, hogy a magyar nyelvet könnyű tanulni, mert a világ egyik leglogikusabb nyelve.

Gyimóthy Gábor 1956-ban, 20 évesen, hagyta el Magyarországot, és a 90-es évek rendszeresen hazalátogat. Ezen látogatásai során figyelt fel azokra a tudattalanságokra, amelyekről előadásában figyelmeztetett bennünket. A nyelvromlásnak 5 tünetét említette:
1. Akkor is idegen szavakat használunk, amikor arra lenne magyar megfelelő. Véleménye szerint ez egyfajta önmegalázás, mert értéktelenebbnek ítéljük azt, ami a miénk, és feladjuk azt valamiért, ami nem jobb, sőt néha pontatlanabb. Ráadásul sokan úgy használják az idegen szavakat, hogy nem is tudják azok eredeti jelentését. Pl. a regisztráció szó azt jelenti eredetileg, hogy lejegyzek, bejegyzek valamit. Miért nem használjuk erre a magyar bejelentkezés szót?
2. Divatszavak használata anélkül, hogy értelmük lenne. Itt nagyon sok példát hozott az előadó arra nézve, hogy az angol nyelvű filmek rossz szinkronja miként jött át az élő nyelvbe. Pl. "not really" - nem igazán, ez azonban a magyarban nem helyes, helyette inkább: nem nagyon. "I think so" - én úgy gondolom, erre sincsen szükség, mert amit mondok azt gondolom. Megkérdőjelezem - kétségesnek tartom. Egy riporter egy idős bácsival beszélgetett, majd így összegezte a bácsi mondandóját: "x.y úgy fogalmazott"... Miért nem azt mondta?
3. Az igekötők helytelen és fölösleges használata. Fölvállalom, bevállalom - elég lenne a vállalom, mert az mindezt kifejezi. Beazonosítás - elég lenne az azonosítás. A törökországi földrengéskor a bemondó ezt mondta: "Az áldozatok számát még nem tudják megbecsülni..." - Megbecsülni olyan dolgokat, embereket szoktunk, akiket tisztelünk... Az áldozatok számát felbecsüljük... - Egy előadó befejezve az előadását, így fordult hallgatóihoz: "Van valakinek a hallottakra felvetése?" - Neki volt felvetése, a többieknek legfeljebb ellenvetése lehetett volna... Beimportál, kiexportál.
4. Egyre több trágár szó használata a beszédben. Erre csak annyit mondott az előadó, hogy tk. mindent lehet. Lehet egy étteremben belekönyökölni a levesbe, meg lehet tenni, de tesszük, mert nem illik...
5. A beszéd végén a hangsúlyokat felvisszük. Így válik énekléssé a beszéd...

Sok minden elhangzott még, de nehéz visszaadni egy előszóban elhangzott előadást. S ha másra nem volt jó mindaz, amit leírtam, arra talán igen, hogy tudatosabban beszéljük nyelvünket, és tiszteljük jobban annak évszázados értékeit.
Megjegyzés küldése