2012. október 18.

Ákos: 2084

Akik ismernek, tudják, hogy szeretem Kovács Ákost. És nemcsak azért, mert egy generációhoz tartozva, mondhatni együtt öregedünk, hanem azért is, mert az egyik olyan magyar rockzenésznek tartom, aki a zenéjén túl, a szövegeivel is mondani akarnak valamit. S amit mond, annak üzenete van.

Október 3-án jelent meg új albuma, ami már a címével is üzen. Hiszen az új CD címe: "2084". A cím pedig egyértelmű utalás Orwell híres regényére (1984), amely egy olyan világról szólt, amelyben még a gondolatot is ellenőrizték. Ákos nem hagy semmi kétség afelől, hogy szerinte most is egy olyan világ épül, amely újra efelé tart. "És eljött a béke. A csend. A megnyugvás korszaka. Az elégedetlenkedők eltűntek. Az egykor volt viszálykodó országok helyén dinamikusan fejlődő gazdaságok virágoznak. A területi egységek helyhatóságait mindenhol a Nemzetközi Alap szakértői vezetik. Hozzáértés. Hatékonyság. Higgadt fejlődés. Minden csatornán vidám a műsor." - halljuk az album intrójában.

Meghallgatva a 13 új számot,bevallom, először kicsit szoknom kellett a hangzást. Egyrészt azért, mert Ákos egy album erejéig visszatért a kezdeti "bonanzás", elektronikus hangzáshoz, másrészt azért, mert többször meg kellett meghallgatnom ahhoz, hogy összeálljon a kép, értsem a szimbólumokat, a dalok szövegeinek mélységeit. Íme, néhány idézet:

"És ha a bűn a földre ver, minket titkos szárny emel, és az lesz a ráadás, ha mégis van feltámadás." (Veled utazom)
"Lakás, kocsi, gyerek. A verseny hajt, fölépült körénk a keret. De jobb lesz majd, talán. Nincs hová mennem. Innen hová is mennék? Bezárt szépen a sorsom, éppen ide melléd. (...) Egymásba zuhanó emberek. Itt győzni senkinek nem lehet: mindig veled vagy nélküled, mindig szeret vagy nem szeret. - Keserves fényűzés itt minden! Saját sorsomnak foglya lettem. Otthonos börtön épült bennem: rab és őr is vagyunk mi ketten." (Keserves fényűzés)
"Tudod, az ember tragédia: keveset fog, de sokat markol. A tilosba' parkol, nem tanul a bajból." (Vén tinédzserek)
"És láttam pár embert, a lényegtől megfosztott lények nyüzsgő tömegében, békét reméltek / Az autók repültek. Az anyák már nem szültek többé, csak nézték a tévét, ha kész volt a műtét."

E bejegyzés zárásaként ajánlom meghallgatásra a "Szabadság rabszolgái" című számot.

0 megjegyzés: