Akiket megváltoztatott Jézus feltámadása - 4.

4. Simon Greenleaf (1783-1853): A máig élő egyik legnagyobb jogtudós volt, aki a Harvard Egyetem jogtudományi professzora címet viselte. Világhírű háromkötetes műve az „Értekezés a törvényszéki bizonyítékról” mind a mai napig alapmű az USA jogászképzésében. 

Ő is úgy vélte, hogy az evangéliumi beszámolók a feltámadásról csak beugratás, és merő keresztény csalás az egész. Ezért elhatározta, – elsősorban hallgatói kérésére –, hogy minden jogi eszközt és ismeretet igénybe vesz, hogy egyszer és mindenkorra lezárja a vitás kérdéseket. Miután minden evangéliumi beszámolót végigolvasott és megvizsgált a legapróbb részletekig, többek között a következő megállapításra jutott: 

1. A négy evangéliumban szereplő szemtanúk beszámolói, vallomásai egybecsengőek, amelyek esetében azonban az egyes evangéliumi szerzők hozzátesznek vagy elvesznek részleteket a másik leíráshoz képest.
2. Ezek a beszámolók teljesen olyanok, mint amelyeket a bíróságon hiteleseknek és tényszerűnek fogadnak el. Ugyanis ha az evangéliumi leírások mind a négy esetben pontosan ugyanazokra az adatokra, tényekre egyforma szempontból megírt részletekre épülnének fel, akkor ez egyértelműen összejátszásra utalna, vagyis az evangélisták előzetesen összebeszéltek volna, hogy mit is írjanak le. Az evangéliumokban lévő látszólagos ellentmondások és eltérések is a leírások függetlensége mellett tanúskodnak. 

Így tehát – vonja le a következtetést a professzor – „a ránk maradt négy evangéliumi beszámoló információiban harmonizáló, de nézőpontjában, részletességében és megörökített eseményeiben eltérő, független természetre arra utal, hogy a Krisztus életéről és szolgálatáról az evangéliumokban bemutatott feljegyzések tényszerűek és megbízhatók.” Ez volt az, ami őt is meggyőzte, és mivel zsidó származású volt, ezért Messiáshívővé vált. Később még ezt is kijelentette: „Lehetetlen, hogy az apostolok annyira ragaszkodtak volna az általuk előadott igazságok bizonygatásához, ha Jézus nem támadt volna fel valóban, és ha ezt a tényt nem tudták volna olyan bizonyosan, mint bármely más tényt.” Mindezeket a kutatási eredményeit könyv formájában is megjelentette 1846-ban, amelynek címe „Az evangélisták bizonyságtétele” lett. Munkája mellett, megtérése után erőteljes hitvédelmi írásokat készített, amelyekkel a Biblia hitelességét és megbízhatóságát igazolta és védelmezte az egyre erősödő liberális teológiával szemben. (Szarka János)