A baptista gyülekezet honlapján olvastam ezt a címet, és nagyon megfogott. Mert valamit "megragadott" korunk nyavalyáiból. Ma már inkább az a kérdés, hogy van-e olyan területe az életünknek, ahol nincsen válság. A kérdés inkább az, hogy milyen mély válságról beszélünk, és van-e még kiút belőle.
Annyi bizonyos, hogy az értékeink területén is válság van. Szinte már közhelyes ez a mondat. S persze szubjektív. Mert eleve abból az előfeltételezésből indul ki, véleményem alapja az, amit én értéknek tartok. Erre persze sokan azt mondanák, hogy neked az az érték, nekünk meg ez, amit te nem tartasz annak. Közös nevezőnk pedig az, hogy ez a viszonylagosság is csak az érték-válság jele.
A média-törvénnyel kapcsolatban is felmerült sokakban, és az élet számos területén is vita tárgya az, hogy lehet-e valamiféle közös érték-erkölcs-alapot felállítani, és ahhoz mérni a dolgokat. Vagy a pluralizmus, a több különböző, akár egymásnak ellentmondó értékrendek békés egymás mellett élése, a demokratikus szabadságjogok egyik fontos alapértéke. Erről - tudomásom szerint - az Egyesül Államokban is nagy viták voltak. Pedig az USA a világ egyik legpluralistább állama. Mégis, már ott is, hogy a szólásszabadság meddig és mire terjed, és ha azt mondjuk, hogy eddig és nem tovább, akkor beszélhetünk-e még szólásszabadságról.
Miért írom ezt. Mert azok, akik szidják a médiatörvényt, és azok, akik a szólásszabadság magyarországi korlátozásáról beszélnek érdekesen, és szelektív módon állnak ehhez a kérdéshez.Például ma Európában nem illik semmit sem írni a kisebbségekről, különösen a cigány-kérdés neuralgikus pont. Szóval a szólásszabadság is viszonylagos. Valakinek szabad ezt vagy azt állítania, valakinek meg nem. Vannak elfogadott (normális) témák, és vannak elutasítottak. A kérdés az, hogy éppen kinek az érdekét szolgálják mindezek.
Mi köze van az értékekhez? Sok. Magam már közel egy éve nem tévézem. A különböző csatornák műsorait már minősíteni sem akarom. Kis eltéréssel ugyanazok az unalmas és gagyi filmek váltották egymást, hasonló főzős-veszekedős műsorok mutatták be a magyar "elit" intelligenciáját. A dokumentum csatornákból akkor lett elegem, amikor már csak a fülbemászók nemi életéről nem láthattam filmet, hitelességükről pedig annyit, hogy keresztyén ellenes sorozataik olyan mérvű féligazságokat, hazugságokat tartalmaztak, amelyek kis utána olvasással egy óvodás által is megcáfolhatóak lettek volna. Ha azonban itt hazudtak, akkor vajon a profit érdekében vajon máshol nem hazudnak?
Magam az értéktelen értékek őrzője szeretnék lenni. Továbbra is meggyőződésem, hogy vannak ilyen emberi alap értékek, amelyek keresztyén hitünkből fakadnak. Csak az bánt, hogy ezen értékek őrzése közben, egyre többször akarnak magyarázkodásra késztetni. Nem magyarázkodom! Magyarázkodjanak azok, akik értéktelennek tartják az igazi értékeket. Végtére is, ne gondolják azt, hogy attól ,mert valami elfogadott, attól az normális! Egyszer úgyis minden az örök érvényű igazságokon fog megméretni. Hisszük még ezt?
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése