Ma rendkívül nagy meglepetés ért az istentiszteleten. A gyülekezetem megemlékezett arról, hogy 10 éve és 58 napja érkezhettem ide Jászberénybe, hogy abszolút kezdőként, a református közösség egyik vezetője legyek. Nagyon meghatott ez az alkalom, nagyon megerősítő és bátorító volt a folytatásra nézve. Köszöntések jó visszajelzései voltak annak, hogy a helyemen vagyok.
Az elmúlt 10 évben voltak örömök és bánatok, jártunk meg mélységeket és ültünk szép ünnepeket. Távolodtunk és közeledtünk egymáshoz. De egy a lényeg: vagyunk és létezünk, már csak fel kellene ezt tudatosabban fedeznünk. Rádöbbenünk arra, hogy nem véletlenül vagyunk egymásnak, itt, Jászberényben.
Az alábbiakban hallgassátok meg a megható megemlékezés pillanatait! Legyen mindenért Istené a dicsőség!
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése