2015. április 3.

A kereszt botránya

"Mert a keresztről szóló beszéd bolondság ugyan azoknak, akik elvesznek, de nekünk, akik üdvözülünk, Istennek ereje. Mert meg van írva: "Véget vetek a bölcsek bölcsességének, és az értelmesek értelmét semmivé teszem." Hol a bölcs? Hol az írástudó? Hol e világ vitázója? Nem tette-e bolondsággá Isten a világ bölcsességét? Mivel tehát a világ a saját bölcsessége útján nem ismerte meg Istent a maga bölcsességében, tetszett Istennek, hogy az igehirdetés bolondsága által üdvözítse a hívőket. És miközben a zsidók jelt kívánnak, a görögök pedig bölcsességet keresnek, mi a megfeszített Krisztust hirdetjük, aki a zsidóknak ugyan megütközés, a pogányoknak pedig bolondság, de maguknak az elhívottaknak, zsidóknak és görögöknek egyaránt az Isten ereje és az Isten bölcsessége. Mert az Isten "bolondsága" bölcsebb az emberek bölcsességénél, és az Isten "erőtlensége" erősebb az emberek erejénél." (1Korinthus 1,18,25)
Ebben a bibliai részben ötször forduló elő a "bolondság, ostobaság" kifejezés. Az 1,18. "a keresztről szóló beszéd ostobaság"; - 1,20. Isten bölcsessége mellett az ember bölcsessége ostobaság; - 1,21. Isten az igehirdetés ostobasága által üdvözít; - 1,23. a kereszt a pogányoknak ostobaság, hiszen egy isten nem szenvedhet; - 1,24. Isten ostobasága bölcsebb az emberek bölcsességénél.

Ez a rész nem arról szól, hogy mi emberek buták vagyunk! Pál nem szól lekicsinylően az emberrő! Elég, ha körbenézünk, és láthatjuk, a világ tele van nagyon okos emberekkel. Nagyszerű találmányok születtek, amelyek egészen megváltoztatták a világot. A kerék, könyvnyomtatás, gőzgép, villanykörte, számítógép, internet. Mind-mind zseniális dolgok. A tehát világ bölcs a maga módján. A kérdés nem is ez, hanem az, hogy mire használjuk fel a megszerezett tudást. Nem véletlenül mondta ezt valaki: miközben szellemi óriások vagyunk,  morálisan mégis csak törpék.

Krisztus keresztje sértette és megbotránkoztatta a zsidókat és a görögöket is. De sérti és megbotránkoztatja a modern embert is. Erwin Lutzer lelkipásztor szerint 3 módon sért bennünket:
1. Sérti a büszkeségünket: A kereszt a gyengeség jele, és mert a bűnözök kivégzésére használták. Arra vagyunk hivatva, hogy kövessünk egy ilyen férfit, aki meghalt egy kereszten? Kövessünk egy vesztest?
2. Sérti az értelmünket: A mai ember számára már nem a bűn a legnagyobb probléma, hanem a tudatlanság. Ha legyőzzük a tudatlanságot, jobb lesz a világ. Igazuk van?
3. Sérti az értékrendünket: Isten a gyengéket és az erőseket is magához hívja? Nem személy-válogató? Istennél nincsenek VIP személyek? Nem számít nála a társadalmi rang, a pozíció, a hatalom, a gazdagság? Na, ebből nem kérünk!

Az emberek többsége elutasítja a keresztet, mert túl büszkének, túl okosnak képzeli magát, és mert Isten értékrendje egészen más, mint az, amit megszokott. De vannak, akik számára Isten megfejti a titkot! Háromszor olvassuk ebben a szakaszban ezt: 1,18. „… de nekünk, akik üdvözülünk, Istennek ereje.” – 1,21. „… tetszett Istennek, hogy az igehirdetés bolondsága által üdvözítse a hívőket.” – 1,24. „…de maguknak az elhívottaknak, zsidóknak és görögöknek egyaránt az Isten ereje és az Isten bölcsessége.”

Kikről beszél ezekben a versekben Pál? Azokról, akik hisznek, akiket Isten magához hív. Isten hívása minden embernek szól, de csak azok számára lesz életté, erőforrássá, üdvösséggé a kereszt, akik hívővé válnak. Istennél nincsen „B” terv, csak a kereszt van, mint üdvösségünk, szabadulásunk egyetlen lehetősége!

Mit jelent ez a mi számunkra? 1. Ragaszkodjunk a kereszt-botrányához, nem feledve, hogy Isten bolondsága sohasem lesz „ésszerű” a legtöbb ember számára. 2. Ne szégyelljük hirdetni a kereszt-botrányát, bár lesznek, akik ostobának tartanak majd, de közöttük lesznek olyanok is, akik majd hisznek. Ne várjunk arra, hogy a világ kitüntessen ezért!

0 megjegyzés: