2014. február 13.

Nem Istené, hanem az emberé a dicsőség

Én csak most akadtam rá erre a videóra, amelyet tavaly a Demokratikus Koalíció kongresszusán hangzott el. Magam lelkipásztorként igyekszem távol tartani magam az aktuál politikától. (Ez persze nem jelenti azt, hogy nincsen politikai véleményem.) Teszem ezt azért, mert meggyőződéssel vallom, hogy keresztény üzenetünk messze fölötte áll az aktuál politikánál, mert az örökkévaló, a politikai üzenetek pedig  ideigvalók: emberszerűek, kampányosak, sokszor abszolút módon megtévesztőek.

Gyurcsány Ferenc beszédét sem azért adom közre blogomban, mert egyetértek vele. Sőt! Nem is azért, mert néhány gondolatával nem értek egyet. Én sem rajongok azért, hogy az egyházak odakötik magukat valamely politikai oldalhoz. Például a kötelező hit- és erkölcstan kérdésében is vannak ellenérzéseim, nagyon sok lelkipásztor kollégámhoz hasonlóan. Gyurcsányért sem rajongok, és úgy gondolom, hogy egészségesen gondolkodó országban, már régen politikai süllyesztőbe került volna. De Magyarországon még mindig várat magára az érett, felnőtt politikai kultúra. 

A beszédet egyszerűen azért osztom meg, mert nagyon elgondolkodtató az, hogy a látszólagos nagy mondatok mögött mi húzódik meg. Milyen meggyőződés, milyen hitvallás. Érdemes végiggondolni, hogy mit jelent Gyurcsány szerint a szabadság, amelynek ellentéte a keresztyén meggyőződés? Nagykorúság vagy hit? Isten dicsősége vagy az emberé a cél? Milyen országot építünk? Ezek után pedig jöjjön a videó, amelyet itt tudtok megtekinteni: Gyurcsány: nem Istené, hanem az emberé a dicsőség.
Megjegyzés küldése