Isten szava akkor hangzik el, amikor Izráel veszélyben van. Már elindultak Egyiptomból, de még nem keltek át a Vörös-tengeren. Már úton vannak, de még nincsenek biztonságban. Vagy mégis? A láthatók a veszélyről beszélnek, de az Úr garantálja népe biztonságát! Ekkor hangzik el Mózes szájából a biztatás: „Az ÚR harcol értetek, ti pedig maradjatok veszteg!” (2Mózes 14,14)
Egy beszélgetés alkalmával a téma a túlvilági élet két lehetőségéről szólt: a mennyországról és a pokolról. Elhangzott az elgondolkodtató kérdés: „Közülünk vajon ki hová fog kerülni a halála után?” A nagy csöndet az egyik résztvevő törte meg, aki ezt válaszolta: „Isten és a lelkészem dolga az, hogy én hova fogok kerülni. Ha a lelkész jól imádkozik azért, hogy Isten bocsássa meg a bűneimet, és ezt az imádságot Isten meghallgatja, akkor én a mennybe fogok jutni.”
Nem háríthatjuk a felelősséget egyoldalúan Istenre vagy másokra, még a mai igei idézet alapján sem. Izrael fiaiért harcolt az Úr, hogy a fáraó uralma alól megszabadítsa őket, de nekik kellett elindulniuk, és kimenniük Egyiptomból a saját lábukon. Ott kellett hagyniuk a húsosfazekakat, és el kellett indulniuk az Úrba vetett hit által.
Életünk harcai lelki harcok is. Ezekben a harcokban a nehezebb részt az Úr vállalja, de nekünk is ki kell vennünk a részünket! Az alkohol rabságában lévő embert az Úr megszabadítja, de csak úgy, ha ő is vágyik szabadulni, és nem nyújtja ki a kezét a borospohár után. Nekünk semmi mást nem kell tennünk, mint hinni és bízni a Szabadítóban! Ez sem könnyű, mert néha a körülményeink, a körülöttünk élők, de a mi érzéseink és tapasztalataink is szembeszállhatnak azzal, amiben, és akiben hiszünk és bízunk! Kérdés: „Kinek engedek ilyen helyzetben? Kinek hiszek inkább? Kiben bízok?”
Ha szabadulni akarsz a bűneid fogságából, ha nem akarsz engedni a körülményeid szorításának, ha nem másokra vagy saját megérzéseidre akarsz támaszkodni, akkor bátorítson ez az ígéret, hogy Úr maga harcol érted! Ennek a mondatnak minden egyes szavát érdemes megízlelni: 1. Az Úr maga az, aki harcol érted! Nem bízza senki másra a te életedet! 2. Az Úr maga az, aki harcol érted! Miért kellene félned, aggódnod, ha ilyen védelmed van? Isten hatalmával és szeretetével körülvesz téged, és mögötted áll! Ha Ő veled, akkor ki lehet ellened? 3. Az Úr maga az, aki harcol érted! Engedd el a lázadásaid! Engedd el a félelmeidet! Hidd el, hogy Isten szeret téged, és érted veti latba minden hatalmát!
Miért ne lehetnél győztes, hiszen a győzelemig csak egy lépés kell tenned: „harcold meg a hitnek szép harcát..." (1Tim 6,12a) Ne add fel, inkább engedd át Istennek a harcot!
Egy beszélgetés alkalmával a téma a túlvilági élet két lehetőségéről szólt: a mennyországról és a pokolról. Elhangzott az elgondolkodtató kérdés: „Közülünk vajon ki hová fog kerülni a halála után?” A nagy csöndet az egyik résztvevő törte meg, aki ezt válaszolta: „Isten és a lelkészem dolga az, hogy én hova fogok kerülni. Ha a lelkész jól imádkozik azért, hogy Isten bocsássa meg a bűneimet, és ezt az imádságot Isten meghallgatja, akkor én a mennybe fogok jutni.”
Nem háríthatjuk a felelősséget egyoldalúan Istenre vagy másokra, még a mai igei idézet alapján sem. Izrael fiaiért harcolt az Úr, hogy a fáraó uralma alól megszabadítsa őket, de nekik kellett elindulniuk, és kimenniük Egyiptomból a saját lábukon. Ott kellett hagyniuk a húsosfazekakat, és el kellett indulniuk az Úrba vetett hit által.
Életünk harcai lelki harcok is. Ezekben a harcokban a nehezebb részt az Úr vállalja, de nekünk is ki kell vennünk a részünket! Az alkohol rabságában lévő embert az Úr megszabadítja, de csak úgy, ha ő is vágyik szabadulni, és nem nyújtja ki a kezét a borospohár után. Nekünk semmi mást nem kell tennünk, mint hinni és bízni a Szabadítóban! Ez sem könnyű, mert néha a körülményeink, a körülöttünk élők, de a mi érzéseink és tapasztalataink is szembeszállhatnak azzal, amiben, és akiben hiszünk és bízunk! Kérdés: „Kinek engedek ilyen helyzetben? Kinek hiszek inkább? Kiben bízok?”
Ha szabadulni akarsz a bűneid fogságából, ha nem akarsz engedni a körülményeid szorításának, ha nem másokra vagy saját megérzéseidre akarsz támaszkodni, akkor bátorítson ez az ígéret, hogy Úr maga harcol érted! Ennek a mondatnak minden egyes szavát érdemes megízlelni: 1. Az Úr maga az, aki harcol érted! Nem bízza senki másra a te életedet! 2. Az Úr maga az, aki harcol érted! Miért kellene félned, aggódnod, ha ilyen védelmed van? Isten hatalmával és szeretetével körülvesz téged, és mögötted áll! Ha Ő veled, akkor ki lehet ellened? 3. Az Úr maga az, aki harcol érted! Engedd el a lázadásaid! Engedd el a félelmeidet! Hidd el, hogy Isten szeret téged, és érted veti latba minden hatalmát!
Miért ne lehetnél győztes, hiszen a győzelemig csak egy lépés kell tenned: „harcold meg a hitnek szép harcát..." (1Tim 6,12a) Ne add fel, inkább engedd át Istennek a harcot!
1 megjegyzés:
Úré minden köszönet! Nagyon bátorító! Köszönöm!
Megjegyzés küldése