Az apostol üzenete lélegzetelállító! Lelki házzá épülünk és szent papsággá válunk, amellyel Jézus Krisztus által Istennek tetsző lelki áldozatokat ajánlunk fel. [...]
Péter proklamációja [kiáltványa] a remény drámai kifejezéseként robban be az egyház életébe. Elég jól ismerjük magunkat ahhoz, hogy felismerjük, milyen egyszerű, hétköznapi emberek gyülekezete vagyunk. [...] A házunk sem tűnik mindig lelkinek, ritkán érezzük, hogy szent papság vagyunk. Mégis ezek vagyunk, írja Péter, és ennek kell lennünk elhívatottságunk szerint. [...]
Drámai változások álltak be a társadalmi és vallási élet területén, melyek [...] a keresztyénséget [...] a kultúrának a szélére sodorták, mely rendkívüli módon szekularizált [elvilágiasodott], megosztott és közömbös az intézményes egyház iránt. Felsőbbrendűsége megszűnésével és befolyásának csökkenésével az egyház belső identitása válságba került. Mi az egyház szerepe? Hogyan különül el a kultúrán belül? Hogyan kellene hirdetnie az evangéliumot? Milyen missziós tevékenység az, amely hitelt érdemlő és helyénvaló a mai változó világban? Miért van egyáltalán egyház? Ennek az időnként elbizonytalanító valóságnak a kellős közepébe tör be ez a csodálatos örömhír, hogy rémültségünk közepette lelki házzá és szent papsággá épülünk.
Az építés egy kiválasztott sarokkővel kezdődik, melyet az építők megvetettek, ám Isten mégis ezt választotta. Ez az "élő kő" természetesen maga Jézus Krisztus, akit Isten "kiválasztott és drága" kőnek nevez, mi pedig megváltó Urunknak. Mivel ismerjük Krisztust, időnként túlságosan biztosak vagyunk abban, hogy mi nem vagyunk azok között az építők között, akik megvetik Őt. Azt gondoljuk, hogy mások beleütközhetnek, de mi soha. [...] Ám az evangélium arról tanúskodik, hogy a megfeszített Krisztus mindig olyan kő volt, melybe beleütköztek - jelenléte megbotránkoztató volt abban a világban, mely tiszteli a hatalmat, és bolond egy olyan világban, mely a bölcsességet dicsőíti. Mi több, az evangélium arra is figyelmezteti az egyházat, hogy minden bizonnyal bele fog ütközni a kőbe, ha alakoskodásra vagy hatalomra áhítozik. Ez a figyelmeztetés szükséges, mivel tudjuk, milyen könnyen rabul ejt minket a világi bölcsesség és hatalom, és hogy könnyen zavarba tud ejteni a kereszt bolondsága és gyengesége. [Folytatása következik!]
Clifton Kirkpatrick,
az Amerikai Presbiteriánus Egyház főtitkára
(Stated Clerk)
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése