Egy riporter nagy távolságot tett meg azért, hogy interjút készítsen egy híres tudóssal. Amikor megérkezett, hozzá, a híres tudós szívélyesen fogadta. A riporter a így kezdte a mondandóját:
„Doktor úr, megfigyeltem, hogy dolgozószobájának falai tele vannak könyvekkel a plafontól a padlóig. Kétségtelen, hogy mindegyiket elolvasta. Tudom, hogy sokat írt. Nagy utakat tett meg, és kétségtelenül megvolt az a kiváltsága, hogy a világ legbölcsebb embereivel beszélgessen: nagy gondolkodókkal és a világ vélemény formálóival. Nagy utat tettem meg azért, hogy egyetlen kérdést tegyek föl Önnek. Mondja meg, hogy mindabból, amit tanult, mi az az egyetlen, amit érdemes tudnia?”
A tudós a vendég vállára tette a kezét, és ezt válaszolta: „Kedves Uram, mindabból, amit tanultam, csak két dolgot érdemes igazán tudni. Az első az, hogy nagy bűnös vagyok. A második az, hogy Jézus Krisztus a nagy Megváltó.”
„Doktor úr, megfigyeltem, hogy dolgozószobájának falai tele vannak könyvekkel a plafontól a padlóig. Kétségtelen, hogy mindegyiket elolvasta. Tudom, hogy sokat írt. Nagy utakat tett meg, és kétségtelenül megvolt az a kiváltsága, hogy a világ legbölcsebb embereivel beszélgessen: nagy gondolkodókkal és a világ vélemény formálóival. Nagy utat tettem meg azért, hogy egyetlen kérdést tegyek föl Önnek. Mondja meg, hogy mindabból, amit tanult, mi az az egyetlen, amit érdemes tudnia?”
A tudós a vendég vállára tette a kezét, és ezt válaszolta: „Kedves Uram, mindabból, amit tanultam, csak két dolgot érdemes igazán tudni. Az első az, hogy nagy bűnös vagyok. A második az, hogy Jézus Krisztus a nagy Megváltó.”
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése