1. Az Újszövetség az istentisztelet fogalma alatt nem azt érti, mint amit ma gondolunk, hanem a keresztyének engedelmes szolgálatát a hétköznapok világában. A liturgusok pedig (görögül: leitourgoi) eredetileg nem lelkészek, hanem a római állam hivatalnokai voltak, és a jogról és a rendről gondoskodtak. A lelkészi szolgálat (liturgus), jóval később alakult ki. A keresztyének a kezdetektől (már az első századtól) fogva összegyülekeztek, a gyülekezetet ők képezték, részt vettek a templomi istentiszteleten és házaknál. Az ilyen összejöveteleket nevezi az Újszövetség istentiszteletnek. Azt, hogy mi történt az ilyen istentiszteleteken az Apostolok cselekedetei írja le: „Ezek pedig kitartóan részt vettek az apostoli tanításban,a közösségben, a kenyér megtörésében és az imádkozásban.” (ApCsel 2,42). Tehát, az évszázadok alatt így alakultak ki az istentisztelet fő alkotó elemei: az igehirdetés, az úrvacsora és az imádság. A közösség8 itt a kulcsszó.Az Újszövetség tanúsága szerint ezeken az összejöveteleken különösképpen is jelen volt Jézus Krisztus. Ahogyan Jézus a Mt 18,2o-ban ígérte: „Mert ahol ketten vagy hárman összegyűlnek az én nevemben: ott vagyok közöttük.” A korai gyülekezetben az úrvacsora központi helyet foglalt el. Az érvényes szabály ez: Jézus az istentiszteleten alapvető módon jelen van. Isten jelenlétének helye az istentisztelet.
2. Mi történik akkor, amikor a keresztyének az istentiszteleten összegyülekeznek? Ennek az összegyülekezésnek teremtő dimenziója van! Schleiermacher szerint az istentisztelet célja, hogy egy meghatározott időben megszakítsuk a hétköznapi életet, abbahagyjuk a polgári és üzleti életet. Az istentisztelet tehát ilyen értelemben ünnepi megszakítása a hétköznapi életnek. Schleiermacher itt a IV. parancsolatra gondol, amiben a héber "sabbat" szó azt jelenti: valamit megszakítani, abbahagyni. Hagyd abba a munkát, ahogyan Isten is megpihent a teremtés után. (...) Nagyon fontos, hogy ma, a teljesítmény-központú társadalomban, tudjunk élni a hetedik nap ajándékával. A IV. parancsolat egyenesen engedélyt ad nekünk az ünneplésre! Isten szövetséges népe pihenhet és ünnepelhet! A munkás élet megszakítása, abbahagyása egy időre Karl Barth szerint egyenesen jótétemény! Tudjuk, hogy ma a „szabadidőipar” kínál nekünk sokféle kikapcsolódási lehetőséget, de számunkra, keresztyének számára az istentisztelet, mint ünnep minősíti a pihenésünket. (...)
Tóth Sándor református lelkipásztor
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése