Hatalmadban tarthatod a szelet?

Most fejeztem be a készülést egy temetésre. Erről a bibliai versről beszélhetek: „Az ember nem tudja hatalmában tartani a szelet, bezárni sem tudja a szelet, és senkinek sincs hatalma a halál napja fölött.” Prédikátor 8,8a.

Miközben írtam, magam is elgondolkodtam bölcs Salamon, a Prédikátor szavain...

A szélen nem uralkodhat az ember. Munkára foghatja, energiát termeltethet vele, de mégsem tarthatja hatalmában. A szél váratlanul jön, fújhat innen-onnan. A szél valamikor szelíd, és van, amikor rettenetes pusztító ereje van, akárcsak a halálnak. Salamon a szélhez hasonlítja a halál napját. Mert ahogyan a szél, az életünk utolsó napja sincsen a mi hatalmunkban. Az utolsó napunk előtt nem küldenek értesítést, nem érkezik SMS róla, nincsen, aki azt súgja nekünk: „Ember rendezd el a dolgaidat, mert ekkor és ekkor eljön életed utolsó másodperce!” Félelmetes ez. Félelmetes és elgondolkodtató. Mert akkor valamiképpen úgy kell élnünk, hogy készen legyünk a búcsúzásra. Úgy kell lezárnunk egy-egy napunkat, hogy lehet a számunkra nem lesz holnap, nem lesz folytatás.

Mégis van, Valaki, aki van olyan hatalmas, hogy ismeri, hogy mikor érkezik el életünk utolsó pillanata. Az, Aki teremtett bennünket, és engedett e világra jönni: a hatalmas Isten, Ő tudja azt, hogy hány napot számlálhatunk e világban. S ahogyan egy gyermek sem mindig érti, hogy mit és miért tesznek a szülei, mert gyermeki értelme be nem fogadhatja a felnőttek dolgait, így vagyunk mi is hatalmas Alkotónkkal. És Isten az úr a halálunk napja felett

Tudom azt is, mert Istent így ismertem meg mélységeimben és magasságaimban, hogy bár nem mindig értem, hogy mit és miért tesz, de Ő nem kegyetlen! Azzal, amit tesz, azzal mindig célja van. Ha megsebez, teszi azért, hogy bennem elvégezzen valamit, de be is kötöz. Néha elvesz, de nem úgy, hogy közben ne gondoskodna rólam másként.

„Az ember nem tudja hatalmában tartani a szelet, bezárni sem tudja a szelet, és senkinek sincs hatalma a halál napja fölött.” – mondja Salamon király, a Prédikátor. Ő, aki sokat látott és sokat tapasztalt. S szavai három dologra tanítanak meg bennünket: 1.) Az emberi élet törékeny, elmúlik, és egyikünk sem tudhatja azt, hol, hogyan és mikor ér véget. 2.) Vajon készen állunk-e arra, hogyha menni kell? 3.) Az életünk legjobb helyen Isten kezében van. Arra biztat, hogy tegyük le azt Teremtőnk kezébe.

S közben ne feledjük el, hiszen erről beszél a húsvét is, hogy Isten, a Teremtőnk, aki mindennél jobban szeret bennünket, győzött a halál felett! Jézus ezért így vigasztal bennünket: „Én vagyok a feltámadás és az élet, aki hisz énbennem, ha meghal is, él; és aki él, és hisz énbennem, az nem hal meg soha. Hiszed-e ezt?” [János 11,25-26.] Hiszed?