2010. április 16.

Globalizáció és oktatás - 1.

David W. Orr a továbbiakban a nevelés hat mítoszáról (tévedéséről) ír, idézem:
"1. A tudatlanság az emberiség elkerülhetetlen állapota. Sosem leszünk képesek felfogni a világot a maga teljességében. A tudás növekedése magával hozza a tudatlanság más alakjait. 1929-ben nem tudtuk, hogy a CFC-szerű anyagok (gázok, amelyek 10x gyorsabban bontják az ózont, mint hasonló társaik. szerk.) mit csinálnak az ózonnal, de ennek nem volt jelentősége, hiszen a vegyület nem volt ismert. Amikor 1930-ban Thomas Midgely előállította a CFC-ket, ez a tudatlanság már az életünket kezdte fenyegetni. A felfedezéssel nőtt a tudásunk, de a tudatlanságunk is.
2. Elegendő tudással és technológiával igazgatni, és irányítani tudjuk a Földet. A Föld és az élő rendszerek összetettsége ezt sohasem teszi lehetővé. Csak vágyaink, gazdaságunk, politikánk és közösségeink kezelhetők. Magunkat kell átalakítani, hogy illeszkedjünk egy véges bolygóhoz, és nem a bolygót kell megváltoztatni, hogy megfeleljen végtelen igényeinknek.
3. A tudás (és ezáltal az emberi jóság) növekvőben van. Az információrobbanást nem szabad összetéveszteni a tudás és a bölcsesség növekedésével. Bár bizonyos fajta tudásunk növekszik, másokat elveszítünk. Az egyetemek egyre kevésbé alkalmaznak olyanokat, akik például madártannal, vagy fajok rendszertani osztályozásával (taxonómiával) foglalkoznak, inkább olyanokat, akik molekuláris biológiával vagy génmódosításokkal foglalkoznak, mert az jövedelmezőbb. A nemzeti, népi tudás is elvész. A falusiak a városokba költöznek, s elvész az adott területre vonatkozó, személyes, helyi tudás. Az egyetemek elutasítják a "népi kultúrát". Page Smith írta, hogy az egyetemeken végzett úgynevezett kutatás nagy része értéktelen, nem járul hozzá az emberiség, vagy akár csak egy részének nagyobb egészségéhez és boldogságához. Lehet, hogy az élet és a fenntarthatóság számára szükséges dolgok tekintetében egyre tudatlanabbak leszünk"

0 megjegyzés: