Konrád Lorenz, a híres osztrák, Nobel-díjas etológus írt egy könyvet, amelynek igen érdekes címet adott: "A civilizált emberiség nyolc halálos bűne". A könyv a 70-es évek elején jelent meg, és egyfajta "prófécia", amely egy tudós szemével igyekszik megfogalmazni az emberiség jövőjét.
Könyvében Lorenz a következő bűnöket nevezi meg, amelyek szerinte az emberiség pusztulását okozzák majd: 1.) a túlnépesedés, 2.) az élettér elpusztítása: elszakadás a természettől, 3.) versenyfutás önmagunkkal, 4.) az érzelmek fagyhalála: a közöny, 5.) genetikai hanyatlás, 6.) a tradíció lerombolása, 7.) mindenféle mai dogma általi befolyásoltság, és végül 8.) az atomfegyverek.
Azt gondolom, hogy sok igazság van abban, amit a híres bécsi tudós leírt. Mert ha mindegyiket alaposan végiggondoljuk, rögtön érezzük azt, hogy mindegyik komoly feszültség okozója világunkban.
Sokan vannak azonban, akik nem sokat törődnek ezekkel mondván, mindez nem az mi problémánk, lévén túl messze vagyunk ezektől. Aztán akadnak kevesen, akik a maguk módján próbálkoznak. Úgy, mint az a kedves néni, aki Abaligeten a denevérmúzeumban a kezünkbe nyomott egy szórólapot: "Kérem, tegyenek meg maguk is mindent ezért!" A szórólapon felszólítottak bennünket, hogy védjük a Földet, a természetet, majd egyik védelmi eszközként a vegetarianizmust nevezték meg. (Szégyen, nem szégyen, de nálam már eleve elbukott ez a dolog, mert szeretem a húst-hússal enni. Nem gondolom, ez az egyetlen és célravezető módja annak, hogy a természetet és Földet megvédjem, hogy lemondok minden húsról.)
Lorenz nyolc halálos bűnt nevezett meg, amelyek el fogják pusztítani az emberiséget. Én pedig azt mondom, hogy az emberiségnek egyetlen halálos bűne van, amely már elpusztított bennünket. Ez pedig az, hogy az ember kiszakította magát az Istennel való kapcsolatból. Mindaz, amit Lorenz és többiek bűnként neveznek meg csupán az agonizálásunk tünetei, nem pedig az okai.
Mi hát a megoldás? Egyértelmű: vissza kell találnunk Istenhez, vele kell újra harmóniában élnünk, hogy azután életünk minden más területén is megtaláljuk a harmóniát. Aki ezt nem hiszi, hát... járjon utána!
Könyvében Lorenz a következő bűnöket nevezi meg, amelyek szerinte az emberiség pusztulását okozzák majd: 1.) a túlnépesedés, 2.) az élettér elpusztítása: elszakadás a természettől, 3.) versenyfutás önmagunkkal, 4.) az érzelmek fagyhalála: a közöny, 5.) genetikai hanyatlás, 6.) a tradíció lerombolása, 7.) mindenféle mai dogma általi befolyásoltság, és végül 8.) az atomfegyverek.
Azt gondolom, hogy sok igazság van abban, amit a híres bécsi tudós leírt. Mert ha mindegyiket alaposan végiggondoljuk, rögtön érezzük azt, hogy mindegyik komoly feszültség okozója világunkban.
Sokan vannak azonban, akik nem sokat törődnek ezekkel mondván, mindez nem az mi problémánk, lévén túl messze vagyunk ezektől. Aztán akadnak kevesen, akik a maguk módján próbálkoznak. Úgy, mint az a kedves néni, aki Abaligeten a denevérmúzeumban a kezünkbe nyomott egy szórólapot: "Kérem, tegyenek meg maguk is mindent ezért!" A szórólapon felszólítottak bennünket, hogy védjük a Földet, a természetet, majd egyik védelmi eszközként a vegetarianizmust nevezték meg. (Szégyen, nem szégyen, de nálam már eleve elbukott ez a dolog, mert szeretem a húst-hússal enni. Nem gondolom, ez az egyetlen és célravezető módja annak, hogy a természetet és Földet megvédjem, hogy lemondok minden húsról.)
Lorenz nyolc halálos bűnt nevezett meg, amelyek el fogják pusztítani az emberiséget. Én pedig azt mondom, hogy az emberiségnek egyetlen halálos bűne van, amely már elpusztított bennünket. Ez pedig az, hogy az ember kiszakította magát az Istennel való kapcsolatból. Mindaz, amit Lorenz és többiek bűnként neveznek meg csupán az agonizálásunk tünetei, nem pedig az okai.
Mi hát a megoldás? Egyértelmű: vissza kell találnunk Istenhez, vele kell újra harmóniában élnünk, hogy azután életünk minden más területén is megtaláljuk a harmóniát. Aki ezt nem hiszi, hát... járjon utána!
