„Számomra az a legfontosabb, hogy soha nem titkoltam el semmit. Néhány dolgot talán nem mondtam el, de csak azért, mert senki sem kérdezte.”
Egyelőre nem árulom el, hogy ki mondta ezt a mondatot. Kezdetben legyen ez titok! Foglalkozzunk csak magával a mondattal. Kérlek, olvasd el újra! Szeretnéd ezt a mondatot hallani?
Szeretnéd ezt hallani attól az embertől, akibe szerelmes vagy? Szeretnéd ezt a mondatot hallani a barátodtól? A házastársadtól? A főnöködtől? A gyermekedtől? „Számomra az a legfontosabb, hogy soha nem titkoltam el semmit. Néhány dolgot talán nem mondtam el neked, de csak azért, mert sohasem kérdezted.”
Valami baj van ezzel a mondattal. Persze lehet, hogy csak én magyarázok bele valamit. De így érzem. Van, amit eltitkoltam előled, mert nem kérdezted, és mert nem kérdezted, tulajdonképpen őszinte voltam. Micsoda?! Talán mindez csak játék a szavakkal. Kukacoskodás. S ha így látod, akkor elnézésed kérem. Én mégis úgy érzem, valami baj van ezzel a mondattal.
Véleményem szerint ez mentegetőzés. Az igazság elrejtése látszat-őszinteségbe csomagolva. Persze a mondat súlya attól is függ, hogy mi volt az, amit a másik nem mondott el, mert nem kérdeztem. „Nem titkoltam el semmit, csak nem kérdezted, hát nem mondtam neked, hogy eltörtem a kedvenc vázádat!” – „Drágám! Megcsaltalak, de nem titkoltam el, csak nem kérdezted!” – a két képzeletbeli mondtad közül, az egyik fajsúlyosabb, mint a másik. És egyáltalában nem mindegy, melyiket hallod a társadtól.
A mondatot egyébként egy politikus nyilatkozta, amikor pártállami múltjáról faggatták. A politikus nem magyar, hanem német. Nos, sejted már ki lehet az a német politikus?
Volt, aki a kép alapján felismerte őt? Én egyébként a menekültválságig bírtam Angela Merkel-t, mert róla készült ez a fotó. (Megkövezhettek érte!) Különösen az a kép él bennem vele kapcsolatban, amikor 2014-es németországi futball VB-n szurkol a nemzeti válogatottjuknak. Olyan szimpatikus volt. Olyan emberi.
De akkor is. Szerintem valami baj van ezzel a mondattal! Én nem szeretném ezt a mondatot hallani senkitől, akiben megbízom, vagy aki az életemért felelős...
Egyelőre nem árulom el, hogy ki mondta ezt a mondatot. Kezdetben legyen ez titok! Foglalkozzunk csak magával a mondattal. Kérlek, olvasd el újra! Szeretnéd ezt a mondatot hallani?
Szeretnéd ezt hallani attól az embertől, akibe szerelmes vagy? Szeretnéd ezt a mondatot hallani a barátodtól? A házastársadtól? A főnöködtől? A gyermekedtől? „Számomra az a legfontosabb, hogy soha nem titkoltam el semmit. Néhány dolgot talán nem mondtam el neked, de csak azért, mert sohasem kérdezted.”
Valami baj van ezzel a mondattal. Persze lehet, hogy csak én magyarázok bele valamit. De így érzem. Van, amit eltitkoltam előled, mert nem kérdezted, és mert nem kérdezted, tulajdonképpen őszinte voltam. Micsoda?! Talán mindez csak játék a szavakkal. Kukacoskodás. S ha így látod, akkor elnézésed kérem. Én mégis úgy érzem, valami baj van ezzel a mondattal.
Véleményem szerint ez mentegetőzés. Az igazság elrejtése látszat-őszinteségbe csomagolva. Persze a mondat súlya attól is függ, hogy mi volt az, amit a másik nem mondott el, mert nem kérdeztem. „Nem titkoltam el semmit, csak nem kérdezted, hát nem mondtam neked, hogy eltörtem a kedvenc vázádat!” – „Drágám! Megcsaltalak, de nem titkoltam el, csak nem kérdezted!” – a két képzeletbeli mondtad közül, az egyik fajsúlyosabb, mint a másik. És egyáltalában nem mindegy, melyiket hallod a társadtól.
A mondatot egyébként egy politikus nyilatkozta, amikor pártállami múltjáról faggatták. A politikus nem magyar, hanem német. Nos, sejted már ki lehet az a német politikus?
 |
| 1971-ben Lessing-érmet kapott. A kitüntetést kíváló tanulmányi eredményért és közösségi munkáért adták |
De akkor is. Szerintem valami baj van ezzel a mondattal! Én nem szeretném ezt a mondatot hallani senkitől, akiben megbízom, vagy aki az életemért felelős...
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése