Mindenszentek - Mi áll a háttérben?

A mindenszentek ünnepének gyökerét a keltáknál kell keresnünk, akiknek volt samhain nevű ünnepük – amelynek hajnalán, november 1-jén az elhunytak lelke átvándorol a halottak birodalmába

A kereszténység terjesztésekor a Rómából érkező hittérítők azt a feladatot kapták, hogy az efféle pogány ünnepeket ne tiltsák be, hanem próbálják valamiképpen integrálni, megfeleltetni a keresztény gondolkodásnak. A samhainból mindenszentek ünnepe lett, méghozzá úgy, hogy III. Gergely pápa 741-ben „áthelyezte” a májusi „Szűz Mária és az összes mártírok napját”. (A tavaszvégi dátum egyébként régóta élt a köztudatban, hiszen a keleti kereszténység 380-tól már tartott vértanúnapot, a nyugati egyház pedig 609 óta ülte, ekkor „szekularizálta” IV. Bonifác pápa az eredetileg pogány isteneknek emelt Pantheont.) Bő száz év is eltelt, amikor IV. Gergely egyetemessé tette november elsejével a „Szent Szűznek, minden apostolnak, vértanúnak, hitvallónak és a földkerekségen elhunyt minden tökéletes, igaz embernek” ünnepét, röviden mindenszenteket.

A mindszenti hagyományok „tortájának” csak egy kis szelete a temetőlátogatás, ami egyébként német katolikus hatásra terjedt el, és csak a 19. században. A honi néphagyományban ezen a napon tilos volt a munka, és halottak lepényét sütöttek a legelesettebbeknek...

Az ezredfordulón, az első Orbán-kormány idején, nagy vita volt a parlamentben, hogy hivatalos ünnepnappá nyilvánítsák-e a mindenszenteket. Két keresztény ünnep versengett-e címért. Mindenszentek mellett, amely teljes mértékben római katolikus ünnep volt, Jézus mennybemenetelének ünnepét - áldozócsütörtököt - jelölték a képviselők. Ez utóbbit mind a római katolikusok, mind pedig a protestánsok ünneplik. A történetét nem tudom, de végül a mindenszentek nyert... Kár...