Morzsák a korinthusi levelezésből (2)

"Hanem hirdetjük, amint meg van írva: ’Amit szem nem látott, fül nem hallott, és ember szíve meg sem sejtett’, azt készítette el az Isten az őt szeretőknek. ¹⁰Nekünk pedig kinyilatkoztatta Isten a Lélek által; mert a Lélek mindent megvizsgál, még Isten mélységeit is." (1Korinhus 2,9-10.)

Néha a TESCO-ban vásárolok kenyeret. Előfordul, hogy éppen akkor teszik a polcra a kemencéből kiszedett kenyereket, amikor a kevésbé frisset már a kosaramba tettem. Ilyenkor természetesen kicserélem őket, és az új, friss kenyeret veszem meg, otthon meg eldicsekszem a szerzeményemmel. A meleg kenyér nem kifizetődő, mert villámgyorsan elfogy, mégis különleges örömet jelent – az egész családnak.

Pál szavairól mindig ez a kép, a kemencéből frissen kiszedett meleg kenyér képe jut eszembe. A Szentháromság Isten benső lényében számunkra felfoghatatlan hőfokon ég az irántunk való szeretet. Ezt sem megközelíteni, sem meglátni, sem meghallani, de még csak elképzelni sem tudjuk. Egyetlen személy ismeri csak Isten „kemencéjét”: a Szentlélek. Neki bejárása van a legforróbb szeretet, a legdicsőségesebb gazdagság, a legcsodálatosabb üdvterv műhelyébe. És amit ott lát, megfigyel, átél, megérez, továbbítani tudja a mi szívünkbe. Isten irántunk érzett szeretetét képes azon melegében elhozni hozzánk és a szívünkbe árasztani. A Lélek által lelki füleinkkel meghallhatunk, lelki szemeinkkel megláthatunk valamit Isten szeretetteljes terveiből. Egy keveset felfoghatunk, megsejthetünk abból, amit Isten készít a számunkra.

Ahogy a TESCO alkalmazottai minden nap – akár többször is – kirakják a polcokra a kemencéből frissen kiemelt meleg kenyereket, úgy élhetjük át naponta akár többször is, amint Isten Lelke elhozza a szívünkbe az isteni kemence melegét. Vigyázzunk a Lélekre, ne oltsuk meg és ne szomorítsuk meg őt, inkább hívjuk, szólongassuk, készítsünk helyet számára. Egyre hidegebb világunkban nagy szükségünk van erre a melegségre.

Szabados Ádám